Amikor valaki meghallja, hogy Oroszországba készülök, méghozzá valami Vlagyimir nevű (sokak számára földrajzilag behatárolhatatlan) helyre, akkor az általános reakció valahogy így néz ki: úúúú, tényleg?, mintha egzotikum lenne, vagy úúú tényleg?, mintha azt mondaná az illető, jesszumpepi, te megőrültél. Az első sokk után persze jönnek a praktikus kérdések, amikből általában kiderül, hogy mindenki úgy gondolja, valahová Szibéria legtávolabbi csücskébe megyek, ahova nem elég ötven bundabugyi, ötezer réteg trikó-póló-vékonypulcsi-vastagpulcsi-kiskabát-nagykabát és persze a kötelező usanka-kombó, mert két perc alatt elnyel a hó és ottmaradok. (Vaaagy elrabol az orosz maffia, eladja a vesémet a feketepiacon és ottmaradok. Vaaagy kitör a harmadik világháború és elejtenek túszként és ottmaradok. Mittomén.)
Mindenkit megnyugtatok: Vlagyimir nem Szibériában van. Persze, nem lesz nagy meleg, de a készülődésembe beletartozik, hogy december óta egy asztali alkalmazáson követem, hogy mekkora a különbség hőmérsékletileg, és azért annyira nem vészes. Itthon is volt már -15 fok, valahogy azt is túléltük - az, hogy a globális felmelegedés miatt már kezdjük elfelejteni idehaza, hogy néz ki az a hó, az már egy másik dolog.
Persze tény, hogy azért fel kell készülni dolgokra. Egyrészt a hidegre, nyilván, de leginkább inkább arra, hogy február 6-án kirepülök egy nem túl közeli országba, és négy hónapon át bizony nem nagyon tudok hazaugrálni, hogy "hopsz, otthonhagytam azt a karkötőt, ami most olyan nagyon passzolna a felsőmhöz". Szóval át kell gondolni, mit és hogyan csinál az ember.
Adott ugyanis két bőrönd meg egy hátizsák, amit - terveim szerint - még át tudok cűgölni Moszkván és onnan a vonaton keresztül Vlagyimiron. Lehetőleg az egyik bőrönd legyen sporttáska, hogy vállra tudjam kapni. Az, hogy hány kiló lesz ez a pakk... Remek kérdés, tegyétek fel egy hét múlva újra és meglátjuk.
És persze ilyenkor rá kell jönni, hogy ja, lehet, hogy a kikopott, szakadozóban lévő farmergatyát már nem kéne kivinni. Vagy hogy a csini ünneplős cipő annyira talán nem nélkülözhetetlen abban a négy hónapban. Akkor már inkább ideje lenne venni egy rendes télikabátot (ja mert én ilyen mások számára igen vékony, tavaszias cuccokban tengek-lengek ezekben a mostani telekben) meg egy olyan szőrös bakancsot, amibe itthon háromszor belerohadnék, amíg elérek az egyetemre (és az az út gyalog sincs 10 perc, tegyük hozzá), de ott kelleni fog.
És ez még hagyján, de ott vannak a hivatalos dolgok: a vízum. Nekem azt tanácsolták, hogy Debrecenbe menjek (bár nincs közelebb se Orosházához, se Szegedhez), mert ott biztos pöccre megcsinálnak mindent. Amúgy annak ellenére, hogy valami ördöngös dolognak gondoltam, nem túl bonyolult. Minden szükséges információt megtaláltok itt, a vízumigényléshez a szükséges dokumentumokon túl pedig ezen a remek oldalon kell kitölteni (angolul vagy magyarul) egy vízumigénylő formanyomtatványt. Nem mellesleg jó hír a diákoknak: ha tanulni mész ki, a tanulói vízum ingyenes, 90 napra adják meg, amit aztán (ha szükséges - nekem például az lesz) Oroszországban tudsz meghosszabbítani 1000 rubelért.
Legfeljebb egy hetet kell várni a vízumra (ha sürgősségin kéred, akkor 2-3000 Ft ráfizetéssel megcsinálják egy nap alatt), onnan kezdve sínen van a dolog. Jöhet az utazás! A merészebbeknek ott a 40 órás vonatút (plusz pár óra ugyebár eljutni Vlagyimirig) - én is ebbe a kategóriába akartam tartozni, de a helyzet az, hogy most eléggé megritkultak a Budapest-Moszkva járatok, nem is olyan olcsóak, szóval maradt a jó kis fapados WizzAir, főleg hogy sikerült elcsípni egy 10.990 Ft-os jegyet - szóval gyakorlatilag a két bőröndöm (kézipoggyász ingyenes, egy bőrönd 6000 Ft) drágábban utazik, mint én. Szóval gyerekek, Moszkvába kiruccanni ilyen nem túl csúcsszezonnak nevezhető időszakban nagyon megéri, egy jól megpakolt kézipoggyásszal tulajdonképpen kinn is van két óra alatt az ember, aztán valahol csak el lehet aludni (pl. couchsurfinggel). Csak egy kis bátorság kell.
És hogy mit hagyok itthon? Mi lesz az, amit a legjobban fogok hiányolni a kiszortírozott dolgok közül? Vagy ami eszembe se jutott, mégis kell? Már nem kell sok és meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése