A pászháról röviden

Шествие - körmenet

Ahogy a pravoszláv karácsonyt sem akkor ünneplik itt Oroszországban, amikor az európai hagyományoknak megfelelően kellene, úgy a húsvét is eltolódott egy héttel. Ennek örömére ugyan a húsvét alapja itt is, ott is ugyanaz, abszolút nem tudtam átérezni egyik hangulatát sem - amikor a miénk volt, senki se locsolt meg (mondjuk ez nem feltétlen baj) és nem volt sonka meg torma az asztalon, amikor meg a pravoszláv húsvétnak jött el az ideje, én nem vettem részt a nagy körmeneteken (szégyen vagy sem, de az ilyen vallási eseményeken mindig félek, hogy valami hülyeséget csinálok) és nem lettem elhívva vendégségbe, hogy lássam, hogy s mint mennek itt a dolgok. De azért a lényeg csak eljutott hozzám, hála a kedves csoporttársaknak. Meg az általános megfigyelésnek, nyilván.

Először is nekem az a benyomásom, hogy az otthoniakhoz képest a pászhát (igen, a pravoszláv húsvét nevében az eredeti héber kifejezés maradt meg) mai napig sokkal erősebben körüllengi a vallásosság. Félreértés ne essék, nyilván a mi húsvétunk alapja is ugyanaz és nyilván ez egy vallási ünnep, de ha nekem valaki azt mondja, hogy "húsvét", én először a népi szokásokra (tojásfestés, locsolkodás, sonkatojástorma stb.) asszociálok, nem pedig a templomba menetelre (most lehet megkövezni). Itt viszont aki ünnepli a húsvétot, az jóval szigorúbban tartja is magát a vallási rituálékhoz. (Megjegyzés: lehet, csak nekem tűnik úgy, de a saját korosztályomban sokkal több a láthatóan vallásos ember, legalábbis azon a szinten, hogy többeknek lóg a nyakában kereszt, mint otthon. Ennyiből nyilván nem illik következtetéseket levonni (nem is lehet), csak puszta észrevétel, zárójelbezár.)

Igaz, én is csak képeken láttam a körmenetet, mert nem voltak pontos infóim a dologról, de azért tessék, itt a pravoszlávia.

Na de miben is különbözik a húsvét és a pászha?

1. Az idő

Igen, elsősorban abban, hogy máskor ünneplik a nyugati és keleti egyház különböző naptárainak köszönhetően, így felborul a húsvét kiszámolása is. Idén épp egy héttel később, április 12-én ünnepelték a pászhát. És fontos megjegyeznünk, hogy a húsvét hétfő mint olyan itt nem létezik, a húsvét egyértelműen a vasárnapot jelenti.

2. A tojásfestés

Ez a szokás már szinte mindenütt megvan, de a mikéntje azért nem egészen ugyanaz. Nyilván a technikák szintjén is már olyan szintű a változatosság otthon is, hogy nem lehet általánosítani (pláne ha nem ragadunk le a csokitojásnál, ugyebár), de azért vannak különbségek. Például az, hogy itt nem fújják ki a tojást. Megfestik valamilyen természetes színezékkel, hogy szép sötétbarnás vagy vöröses legyen a tojás színe, esetleg tovább pingálják-díszítik, de valójában ez egy főtt tojás, szóval az öröm múlandó - vagy megeszed, vagy kidobod.

Ami technikai szinten igazán érdekes, hogy itt nagyon nagy divatja van a matricázásnak: valószínűleg így készen lehet direkt húsvétra kapni a kis tojásmatricákat a hagyományos virágmotívumoktól kezdve a totálisan érthetetlen orosz giccsig van minden.

Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, van a sima festett tojás, amivel lehet játszani és nem fáj a szíved érte, hogy nem tudod hazavinni, és a változatos matricás megoldás.

Bocsánat a kép minőségéért, de a személyes kedvencem: a Disney-féle Jázmin hercegnő még oké lenne, kislányoknak biztos tetszik, mert lányos és kedves, de azért a mellette befigyelő ХВ (Христос Воскрес - Krisztus feltámadott!) rövidítés kicsit megbolondítja a dolgot, úgy érzem. Vagy csak nekem nem passzol a két kultúrkör? (És akkor most az Ezeregyéjszaka és a Biblia vallási kapcsolatát ne is kezdjük el feszegetni.)

3. A tojás úgy egyébként

Itt is ugyanolyan szimbólum, mint otthon, de itt nemcsak fiúknak ajándékozzák (lévén locsolkodás nincs, ez tőzsgyökeres közép-európai szokás), hanem mindenki mindenkinek. Másrészt szerintem erősebben élnek a tojásos játékok (pl. a tojásokat össze kell koccintani a hegyüknél, és akié nem reped meg, az nyert, vagy a szokásos szaladgálj-a-tojással-és-ne-ejtsd-el típusú mókák), és látszólag nem csak a gyerekeknél.

4. Köszöntés

Tudtam én anno valamelyik lektoros óráról, hogy hogyan is illik húsvétkor köszönni, de ettől függetlenül nagyon zavarba jöttem, amikor a takarítónő egy kedves Христос воскрес!-szel köszöntött. Hirtelenjében nem is tudtam, mit illik mondani, szóval csak megismételtem a köszöntést, pedig ilyenkor azt illik mondani, hogy Во истину воскрес! Ilyen ez, nem lehet csak úgy simán "kellemes húsvéti ünnepeket" meg "sok locsolót" kívánni (illetve hát lehet, csak nincs értelme).

5. A terüljterüljasztalkám

Minden jó ünnephez sok sajátos kaja is dukál, ezt az oroszok is jól tudják. Náluk viszont nem a sonkának van nagy jelentősége a tojáson kívül, hanem a kulicsnak. Hoztak nekünk kóstolóba különféle verziókat (a házitól a fantasztikus vlagyimiri kenyérkombinát termékéig - bár jelentem, meglepő módon utóbbi finomnak bizonyult), és hát lényegében ez egy édes, mazsolás, kúp alakú kalácsféle, a tetején általában cukormázzal. Fincsi, de abszolút csak húsvéti finomság (mi csak később kaptunk kóstolót, mert akkor volt óránk az adott csoporttal, és már akkor is alig tudták beszerezni, akik boltból hozták). Emellett a még tipikusabb húsvéti étel maga a pászha/pászka, ami egy túrós gúlaszerű valamicsoda, amit sajnos személyesen nem tudtam kipróbálni, szóval olvassatok utána.