Egy-két napja gyönyörű napos-havas időnk volt, rendes turista módjára nem is bírtam ki, hogy ne torpanjak meg az út közepén és ne kezdjem előkurkászni a gépemet a táskámból, mert na, szép. Sajnos a szép idő azt is jelenti, hogy egy-két napig kb. a tükörsima jégen csúszkáltam mindenhol, ma viszont a szürke, de viszonylag kellemes időben minden olvadni kezdett: latyak, életveszélyes jégcsapok a fejek felett, nyálka, pfuj.
 |
| A koliból kifelé csak úgy csillogott a hó. |
 |
| Az egyetem előtt ácsorogva ilyen látvány fogadott: a Troickaja-templom és a mögötte lévő színház között csak úgy szállt a pára. |
 |
| Az egyik az egyetem névadó Sztoletov-testvérpárból (gondolom én, nevet nem írtak, de logikus lenne). |
 |
| És az órák után kijőve tényleg aranylott az a bizonyos kapu. Sajnálom, hogy olyan hamar jött a buszom, rá öt percre vörösen izzott az ég, maradni kellett volna még. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése